KOMÓTIZÁL * tárgyatlan ige -t, -jon (
bizalmas)
Tétlenkedik, henyél.
Míg a férfi otthon komótizált, az asszony dolgozott. || a. Kényelmesen fekszik, hever vmin. □ Esztendők óta a falon függött [a kép], ama kanapé felett, amelyen Szabolcs vezér komótizálni szokott. (Krúdy Gyula) || b. (
ritka) <Dolgozó> kimérten, kényelmeskedve végzi munkáját.
Ne komótizáljon annyira!