KITERMELÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
A kitermel (13) igével kifejezett tevékenység, az a cselekvés, hogy vmit kitermelnek.
Építőkő, érc, szén kitermelése; a föltárt erek kitermelése a bányában; kavics kitermelése a folyóból; az erdő(rész) kitermelése; ezer köbméter v.
([erdei] méter) fa kitermelése; több ezer kéve nádnak a tóból való kitermelése; megindul, folyik az ásványi anyagok kitermelése.
- Szóösszetétel(ek): erdőkitermelés; fakitermelés.
- kitermelési; kitermelésű.