KITERJESZTÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Általában a kiterjeszt igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit kiterjesztenek.
- 1. Végtagoknak ellentétes irányban való kinyújtása. Karok, lábak, szárnyak kiterjesztése.
- 2. (átvitt értelemben is) Vminek térbeli nagyobbítása, növelése, nagyobb területen, hatáskörben való érvényesítése, alkalmazása. A vetésterület kiterjesztése; vmely eljárás, alapelv, irányelv kiterjesztése; a jogkör, a szakoktatás, a termelés, a tervgazdálkodás kiterjesztése.
- Szóösszetétel(ek): vádkiterjesztés.
- kiterjesztési.