Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Menés közben az útról, az út vonaláról egy időre oldalra tér, hogy a szembejövőnek helyet adjon, utat engedjen. Kitér vkinek, vminek; kitér vki, vmi → elől; kitér a szekér elől; kitér az idősebbnek; kitér az útból; kitér vkinek az útjából: (átvitt értelemben is) enged vkinek, kül. ellenkező, civódásra, veszekedésre hajlamos embernek; kerüli vele az összetűzést, civódást, veszekedést. □ A négy szürke lónak a két kajla sőre Nagy keservesen tud kitérni előle. (Arany János) Az úton egyebet se láttak, csak kocsikon ülő papokat Eleinte csak köszöntgetett, de aztán ki se tért már az útból. (Gárdonyi Géza) Kissé félénken térnek ki a részegek elől. (Nagy Lajos) || a. <Út eddigi irányáról> eltér, ill. <vmely főútvonalból> kiágazik. Jobbra, balra egy-egy út tért ki. □ Az út üres telkekre tért ki. (Tóth Árpád) || b. (fizika) <Fény> egyenes vonalú útja bizonyos pontnál kis mértékben megváltozik; kisebb törést szenved. Ha a fénysugár új közegbe lép, kitér irányából.
2. (fizika) <Egy ponton felfüggesztett v. rögzített tárgy, eszköz> rendsz. kisebb mértékben kimozdul addigi, kül. nyugalmi helyzetéből. Az inga, az iránytű, a mágnes kitér (a helyéből); kitér az árammérő mutatója; balra, jobbra tér ki a mágnestű. Földrengéskor az óra ingája kitért lengési síkjából.
3. (sport) Kitér (vmi elől): <személy> félrehajlik v. félreugrik, hogy vmi ne érje a testét. Kitér a labda elől; kitér a szúrás, az ütés, a vágás elől; || a. (átvitt értelemben) Kitér vmi elől: a) elkerül vmely küzdelemre vivő alkalmat; kitér a harc elől. b) Úgy viselkedik, úgy cselekszik, v. úgy intézi a dolgokat, hogy lehetőleg elkerüljön vmi kellemetlenséget v. szerencsétlenséget. □ Ki akar térni egy olyan balsors elől, mely magával söpörné. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben) Kitér vmely kérdés elől: felelet helyett másra tereli a szót, mellébeszél. || a. (átvitt értelemben) Kitér vmely kívánság elől: nem teljesíti a kívánságot, anélkül, hogy ezt határozottan megmondaná.
5. (átvitt értelemben) Kitér vmire: <beszédben, írásban> a gondolatmenetet megszakítva röviden megemlít v. részletez vmit. Bővebben kitér vmire. Röviden kitérek még arra a kérdésre, hogy □ De, mig e dologra bővebben kitérnénk | Lássuk Dundi asszonyt, ki sohasem félénk. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, ritka) Kitér vmiből: vmely gondolatot, gondolatmenetet abbahagy v. félbeszakít. □ Tudsz-e még Murányra s gőgös asszonyára | Több dicsőítő szót halmozni rakásra? | Mérthogy róla nyelved olyan ékesen szól? | Hogy nem győz kitérni a magasztalásból? (Arany János)
6. (átvitt értelemben, kissé rosszalló) Kilép vmely vallásfelekezet kötelékéből. Kitér a → hitéből; kitér vmely vallásból. □ [A menyecske] kitért a vallásából, s a pap összeadta Kürthyvel. (Mikszáth Kálmán) A templomban van, persze a pápistáknál, mert kitért. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben, ritka) Kitér vmely hitre: vmely más vallást kezd követni, és így vallást változtat; áttér. □ Az egész község rég kitért a kálvinista hitre. (Jókai Mór)
7. (átvitt értelemben, ritka) Az erkölcsileg helyes élettől eltér. □ Színésznőkről sokat beszélnek, ami nem igaz Más asszony ki-kitérhet jobbra-balra, azt senki észre sem veszi (Jókai Mór)