KINTORNA főnév ..nát, ..nája (
régies)
Zárt, gyak. kerekekre szerelt szekrényben elhelyezett zeneszerszám, amelynek sípjait lyukakkal fémlapra rögzített dallam alapján egy forgatható karral működésbe hozható fújtató szerkezet szólaltatja meg; verkli, sípláda. □ Mintha kintorna rikácsolt volna, kietlen messzeségből. (Karinthy Frigyes) A villanyos az éjbe szalad
| szeszgyár, kis korcsma
| Kültelki házak udvarai, | hol nappal a korcs kintorna rí. (Babits Mihály) || a. Ennek hangja.
A kintorna fölverte álmából.
- Szóösszetétel(ek): kintornaszó.
- kintornáz.