KITALÁLÁS főnév -t, (-ok), -a
Általában a kitalál igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit kitalálnak.
- 1. (csak egyes számban) Vmely ismeretlen, rejtett, titkolt v. kérdéses dolog megfejtése, eltalálása. Vmely dolog megoldásának, nyitjának kitalálása; a rejtvény, a találós kérdés kitalálása. □ Mi lesz itt ma János?
| No bizony, nem nehéz a kitalálása, | Lagzi lesz itt. (Mikszáth Kálmán) || a. (csak egyes számban) (népies, bizalmas) Vminek a feltalálása. A gőzgép, a rádió kitalálása.
- 2. (csak egyes számban) Vmely nem létező, nem igaz dolog kigondolása, költése. Álhírek, mese, vmely történet, ürügy kitalálása. || a. Valóságban nem létező, nem igaz, csak kitalált dolog. Ez csak olyan kitalálás. Kitalálás volt az egész betegség. □ Isten-hitemet | kezdte
ki a kétely, hogy a | hétfejű sárkány s bármilyen csoda | csak kitalálás. (Szabó Lőrinc)
- kitalálási.