KISZÓLÁS főnév -t, -ok, -a
- 1. A kiszól (1, 2) igével kifejezett megnyilatkozás; az a tény, hogy vki kiszól vhonnan vhová. Az ablakon, az ajtón, a szobából való kiszólás.
- 2. (bizalmas) A köznyelvi használattól eltérő, eredeti, rendsz. vaskosan ötletes, szellemes szó, kifejezés, mondás. Durva, furcsa, különös, jó magyaros, zamatos kiszólás(ok). □ Szótára aljas, cinikus,
élvezettel gyűjtögeti az útszéli kiszólásokat. (Karinthy Frigyes)