Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KISZÓL tárgyatlan ige
  • 1. (Vhonnan) kiszól (vhová): vminek a belsejéből kívülre szól. Kiszól vkinek az ajtóból; kiszól a szobából; kiszól a külső szobába; kiszól a házból az utcára; kiszól vmin: vmely nyíláson át kívülre szól; kiszól az ablakon (az utcára). □ Úgy jött ki a beszédje tompán, fahangon, mintha egy pincéből szólna ki. (Mikszáth Kálmán) Kiszólt az írnokának, hogy tudakozódjon felőlem. (Gárdonyi Géza) || a. Vhonnan kiszól: vmiben, vmik között tartózkodva szól vkihez. Kiszól a bokrok közül; kiszól a fürdőkádból; kiszól a kukoricásból. □ Nagy füstfelhőből szólt ki titokzatos arccal. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. Kiszól vkiért: belülről szól vkinek, hogy menjen be hozzá. Kiszól a gyerekért. || a. Kiszól vmiért: belülről szól vkinek, hogy adjon, vigyen be hozzá vmit. Kiszólt a segédnek a kalapácsért.
  • 3. (átvitt értelemben, ritka, népies) Vkiből, vmiből kiszól vmi: vkiről, vmiről ki lehet olvasni, ki lehet érezni, meg lehet állapítani vmit. □ A szent buzgalom szólt ki belőle. (Vas Gereben)
  • kiszóló.