Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KISZELLŐZIK tárgyatlan ige
  • 1. <Tárgy, kül. ruhaféle, ágynemű> friss levegőn szellőzve dohos, rossz szagától teljesen megszabadul. Kiszellőzik a téli kabát, a régi könyv. || a. <Rossz, dohos szag vmely tárgyból, kül. ruhaféléből> friss levegőn elszáll, eltávozik, kimegy. Kiszellőzik a dohányfüst az öltönyből.
  • 2. <Helyiség a beengedett friss levegő hatására> az elhasznált, rossz levegőtől megszabadul; a benne rekedt rossz levegő a frissel kicserélődik. Kiszellőzik a lakás. □ Mikor már úgy látta, hogy a szoba meglehetősen kiszellőzött, becsukta az ablakokat, s bement a hálószobába. (Móricz Zsigmond)
  • 3. (átvitt értelemben) Kiszellőzik a feje: kábultsága, fejfájása, fáradtsága a friss levegőn elmúlik. □ Kimegyek egy kicsit a szabad levegőre, ott majd kiszellőzik a fejem. (Jókai Mór)
  • kiszellőzés; kiszellőző; kiszellőzött.