KISURRAN tárgyatlan ige
Surranva, gyorsan, feltűnés nélkül v. titokban kimegy vhonnan, vhova, vhol.
Kisurrant a szobából. Ki akart surranni az udvarra. □ Nyilván kisurrant az ajtón valaki, mert hűvös légáramlat jött valamerről. (Krúdy Gyula) Szinte szökve és mindent otthagyva, poggyász nélkül surrant ki az ajtón. (Babits Mihály)
- kisurranás; kisurranó; kisurrant.