KISKÖZSÉG [kiskösség; z-s] főnév (
közigazgatás,
1945 előtt)
Olyan község, amely a törvény által a községekre ruházott feladatokat lakosainak kis száma és korlátozott anyagi viszonyai miatt egyedül nem tudja teljesíteni, s ezért más községgel v. községekkel együtt szövetkezve tartott fenn bizonyos közigazgatási és közegészségügyi szerveket (körjegyzőséget, körorvost stb.).