KISKÁTÉ főnév (vallásügy)
<Protestánsoknál> alsóbb osztályú iskolai tanulók katekizmusa (1), a leglényegesebb vallástani ismereteket kérdés és felelet formájában tartalmazó kisebb tankönyv. □ A censor
az ábécék és kiskáték
ellenőrzésével foglalkozott. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Alapvető ismereteket, tételeket röviden összefoglaló füzet, könyv. A jakobinusok forradalmi kiskátéja; a virágkertészet kiskátéja.