KISEMMIZ [ë] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
- 1. Kisemmiz vkit: jogos, megérdemelt v. megillető anyagi javaiból kiforgatja, ill. fondorlatosan megfosztja tőlük. Kisemmizték az örökségből.
- 2. (választékos) Az őt megillető jogoktól v. megérdemelt erkölcsi elismeréstől (ravaszul) elüt vkit. □ Hallom, pajtás, holnap nagy csatába visznek. "Minket még ha győzünk, úgyis kisemmiznek." (Ady Endre) Elégtételt kellett vennie az élettől, amiért a gonosz sors kisemmizte. (Móricz Zsigmond)
- kisemmizés; kisemmizhető; kisemmiző.