Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. Olyan, aki, ami kísér vkit, vmit. Kísérő hajó, irat, jegyzék, jelenségek, jelentés, katona, legénység, levél, műsor, személyzet, zene; a vendéget kísérő idegenvezető; a foglyot kísérő katonák; a gyógyulást kísérő megnyugvás; az éneket kísérő zene; a próbálkozásait kísérő szerencse; a villámlást kísérő dörgés; az előadást figyelemmel kísérő közönség. □ Ha valakit rajtacsípett valamin, rögtön a kísérő káplárnak vagy katonáknak adta át. (Kuncz Aladár)
II. főnév -t, -je Vkit, vmit kísérő személy. Karonfogva megy elválhatatlan kísérőjével. Hol vannak a kísérők? □ A szegény plébánusok kínszeríttetének [= kényszeríttettek] panaszt tenni, hogy a püspökök sok kísérőkkel szállván reájok, azok őket mindenekből [= mindenükből] kieszik. (Mikes Kelemen) Az élet néha megismétel meglepetéseket az álruhás hercegekkel és kísérőikkel. (Krúdy Gyula) || a. (zene) Az a személy, aki zenekíséretet lát el. Az énekes kísérője nem volt elég figyelmes.