KIROHANÁS főnév -t, -ok, -a
Általában a kirohan igével kifejezett cselekvés, mozgás, megnyilvánulás; az a tény, hogy vki kirohan (vhonnan, vhová, ill. vki, vmi ellen).
- 1. Rohanva való kijutás, kinyomulás vhonnan, vhová. A házból való kirohanás; a térre, az udvarra való kirohanás. || a. Vmely erődített, bekerített helyen, várban tartózkodó sereg támadó kitörése. A szigetvári hősök kirohanása.
- 2. (átvitt értelemben) Szóban elhangzó v. írásban közzétett kíméletlen támadás vki, vmi ellen. Az újságnak a bürokrácia elleni kirohanásait sokan helyeselték. A baloldali képviselő beszédében éles kirohanást intézett a korrupt tisztviselők ellen. □ A kormány szubvenciót ad a lapodnak
Te [Kopereczky] a közgyűléseken teszel nagy kirohanásokat
, ő [= a titkárod] a cikkekben. (Mikszáth Kálmán)
- kirohanási.