KIREPÍT ige kiröpít
Általában okozza, előidézi, hogy vmi, vki kirepüljön.
- 1. tárgyas Repítve (34) kidob, kilök, kihajít, kilő vhonnan vmit. Kirepíti a nyílvesszőt. A gázok feszítő ereje kirepíti a puskacsőből a lövedéket.
- 2. tárgyas (átvitt értelemben is, bizalmas) Erélyes, gyors intézkedéssel kidob vkit <állásából, hivatalából>. Nyakon fogta és kirepítette. Súlyos visszaélések miatt kirepítették állásából.
- 3. tárgyas (ritka) <Állat, jármű> repítve (5) kivisz, kiszállít, kijuttat vhova vkit, vmit. A két tüzes ló kirepítette a szánt az állomásra. || a. tárgyatlan (ritka) <Állat, jármű, ezt vezető személy> gyors iramban, szélsebesen kifut, kirepül vkivel vhova. A két tüzes ló kirepített a vendégekkel az állomásra.
- 4. tárgyas <Madarat, levegőbe hajított tárgyat> arra késztet, kényszerít, hogy kirepüljön vhonnan. A nagy zaj kirepítette fészkéből a madarat. Kirepíti kezéből a repülőgép modelljét. Nagy erővel repítette ki kezéből a diszkoszt. || a. tárgyatlan <Anyamadár> a repülni megtanult fiókákat szárnyukra bocsátja. A fecske már kirepített. || b. tárgyatlan (tájszó) <Fiatal madár> a repülést megtanulva szárnyra kel, elhagyja fészkét. A kis fecskék már kirepítettek.
- kirepítés; kirepített; kirepíthető; kirepítő.