KIPUKKAD tárgyatlan ige (
hangutánzó)
<Légnemű v. folyékony anyaggal megtöltött test> pukkanó hangot adva meg- v. szétreped.
Kipukkad a léggömb. Szóláshasonlat(ok):
úgy jóllakik, majd kipukkad: annyit eszik, hogy csak úgy feszül a hasa. □ A hólyag akkorára nőtt, hogy ki kellett pukkadnia. (Móricz Zsigmond) || a. <Töltött élelmiszer sütés, főzés közben> szétreped, és tartalma kifordul.
Kipukkad a hurka, a virsli. || b.
Majd kipukkad vmitől v.
vmely indulatában, állapotában: vmely testi érzés v. állapot, inger, indulat rendkívüli mértékben erőt vesz rajta.
Majd kipukkad mérgében; majd kipukkad a nevetéstől. □ A pulyka majd kipukkad hevületében s
rázza lelógó csőrdíszét. (Bársony István)
- kipukkadás; kipukkadó; kipukkadt.