KIPILLANT tárgyatlan ige
Kipillant vhonnan, vmin, vhova: belső helyről, vmin keresztül, kívül levő helyre v. személyre, csoportra, dologra pillant.
Kipillant a függöny mögül, az ablakon, az utcára, az utcán gyülekező tömegre. □ Kati ott gyomlál a kis kertben serényen
Még ki sem pillantott, és már rá ismére Ostora hangjáról a béres legényre. (Petőfi Sándor) Haloványan, álmatag Ki-kipillant a felhőkbül, | Majd meg elbólint a nap. (Vajda János)