Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIPENDERÍT tárgyas ige kipöndörít
  • 1. Gyors, hirtelen mozdulattal megforgatva a helyiség v. a tér tágasabb (rendsz. játékra, táncra alkalmas) részébe vezet, irányít vkit. Táncolni akart, az egyik lányt kipenderítette a középre. □ Megkapva Ráby kezét, kipenderíté őt a szoba közepére, s átölelte a derekát. (Jókai Mór)
  • 2. (bizalmas, rosszalló) Gyors, erélyes mozdulattal kilök, kitesz. Kipenderít vkit az ajtón. Türelmét vesztve végül is kipenderítette a lakásból. Ne kiabálj, mert kipenderítlek innen! □ Itt vagyok … az én édes jó öcsémnél. Van neki egy … kis arany felesége. – No, az hamar ki fog penderíteni. (Móricz Zsigmond) || a. (bizalmas, rosszalló) <Állásból, hivatalból> kurtán-furcsán kitesz, kidob vkit. Nem sokat teketóriáztak vele, hanem kipenderítették az állásából.
  • kipenderítés; kipenderített; kipenderítő; kipenderíttet.