Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
KIP-KOP mondatszó és főnév, (ritka) kipp-kopp (hangutánzó)
I. mondatszó
1. <Egymás után leeső, vmihez ütődő apró tárgyak hangjának utánzására.> A golyók legurultak az asztalról: kip-kop, kip-kop! A jégeső veri az ablakot, kip-kop!
2. <Kopácsolás, főleg kalapács(ok) hangjának utánzására.> □ Kip-kop köveznek. Itt van a tavasz. | Hajnalba száz kalapács zaja ébreszt. (Kosztolányi Dezső)
3. (ritka) <Ajtón, ablaküvegen v. egyéb tárgyon való kopogtatás hangjának utánzására.> □ Kip-kop! hallik az ajtaján. (Vas Gereben)
4. <Közeledő v. távolodó lépések hangjának utánzására.> □ Kipp-kopp, mintha egy asszony jönne, Sötét lépcsőn, remegve, lopva. (Ady Endre) Az utca néptelen kip-kop, kopognak lépteik a hajnali csöndben. (Nagy Lajos)
II. főnév (ritka) Lépések, kopogtatás hangja. □ Kevés vártatva erős "kip-kop" hangzott a lépcsőkön. (Mikszáth Kálmán)