Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIPÁLLIK tárgyatlan ige
  • 1. Kipállik vmi: a testnek vmely részén az egymásra hajló bőrön v. nyálkahártyán, kül. a száj szögletében a hám izzadás v. kóros váladék izgatása következtében erősen fellazul, kisebb repedések s ezek körül lerakódó pörkök támadnak rajta. Kipállik a hónalja. Kipállott a szája. Kipállott a lábujjak közt a bőr.
  • 2. (mezőgazdaság) <Növény nedves, párás környezetben> megerjed, megrothad, megfülled. □ A kikelt vetés kipállott a hó alatt a lágyföldben. (Jókai Mór)
  • kipálló; kipállott.