KIPEG-KOPOG [ë] tárgyatlan ige kipegtem-kopogtam [ë-e], kipegett-kopogott [ë-ë], kipegjen-kopogjon [ë-ë] (rendsz.
kedveskedő,
hangutánzó)
Vmely kemény tárgyat ütögetve egymást váltó magasabb és mélyebb v. erősebb és gyengébb hangot hallat.
Lassan megy, botjával kipeg-kopog az aszfalton. Egy harkály kipeg-kopog a fán.
- kipegés-kopogás; kipegő-kopogó.