KIPÁROLGÁS főnév -t, -ok, -a
A kipárolog (1) igével kifejezett folyamat, jelenség; az a tény, hogy vmi (vki) kipárolog.
A nedves föld, az emberi test kipárolgása. A talaj kipárolgását meggyorsítja a meleg és a szél. □ Szomorú város ez! A levegője méreg a bányák kipárolgásától. (Mikszáth Kálmán) || a. Ennek eredménye; szilárd v. folyékony testnek légnemű halmazállapotba átment részecskéi.
Bűzös, fertőző, mérgező kipárolgás. || b. (
biológia) A verítékmirigyek váladékának légneművé vált anyaga.
A bőr kipárolgása.