KIPÁLLÁS főnév -t, -ok, -a
- 1. A kipállik igével kifejezett folyamat; az a tény, hogy vmi kipállik. A hónalj, a láb, a száj kipállása. Kipállás ellen hintőport használ. || a. Kipállott bőrfelület. A kipállást nem szabad piszkos kézzel érinteni.
- 2. (mezőgazdaság) Növények kirothadása, elpusztulása nagy nedvesség v. fülledt hőség következtében.
- kipállási; kipállásos.