KININ főnév -t, -je [e] (csak egyes számban) (
vegyi ipar)
A kínafa kérgéből kivont keserű ízű, por alakú alkaloida; por, ill. tabletta alakban adagolva főleg lázcsillapító szerként haszn.
A kinin fontos malária elleni szer. Kinint rendelt neki az orvos. Kinint szed. Bevesz egy kinint. □ Tudtuk, hogy nincs
elég orvos, és a gyógyszerek majdnem teljesen hiányoznak. Aszpirin is alig volt, kininről pedig szó sem lehetett. (Kuncz Aladár) || a. (
ritka,
bizalmas) E gyógyszerrel való kezelés.
Kininre fogták.
- Szóösszetétel(ek): kininkúra; kininlabdacs; kininmérgezés; kininpor.
- kinines; kininez.