KINULLÁZ tárgyas ige -tam, -ott, -zon (
bizalmas)
- 1. Kinulláz vkit vmiből: jogos részesedésétől, jövedelmétől, díjazásától elüt, megfoszt; kisemmiz. Mindenből kinullázták. Kinullázták a haszonból. □ Attól félt, hogy, ha anyja meghal, Jozsó mindenből kinullázza. (Babits Mihály)
- 2. (átvitt értelemben, ritka) Mindenétől megfoszt, semmi nélkül hagy vkit. □ Engem kinullázott az Élet. (Ady Endre)
- kinullázás; kinullázható; kinullázó; kinullázott; kinulláztat.