KÍNÁLÁS főnév -t, (-ok), -a
A kínál (1) igével kifejezett cselekvés.
Erőszakos kínálás. Itt szokás a folytonos kínálás. Hosszas kínálásra evett csak vmit. Nem → vár kétszeri kínálást. Visszautasítja a kínálást. Nem hagyott föl a kínálással. □ Vendégségben rendszerint kétszer visszautasított valamit, míg harmadszori kínálásra vett belőle. (Kosztolányi Dezső) Tügyön nem volt olyan nagygazda, aki egy kupicával valaha is megkínált volna valakit,
s nem volt olyan, aki el ne fogadja a kínálást. (Móricz Zsigmond) || a. (
ritka) Az a tény, hogy vki kínál vkit.
Csak a te kínálásodra fogadom el. Még a háziasszony kínálását is visszautasította. || b. Az a cselekvés, hogy vmit kínálnak vkinek; vminek a fölajánlása.
Áru, csemege, étel, pénz kínálása. || c. Az a cselekvés, hogy vkit megkínálnak vmivel.
Vkinek hellyel, itallal kínálása.