Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KILÖVELL ige (irodalmi nyelvben)
  • 1. tárgyas <Tüzet, égő v. izzó anyagot v. folyadékot> nagyobb mennyiségben, hirtelen lökéssel kitaszít magából. Lángot lövell ki. Az ágyú tüzet lövell ki torkából. A fecskendő vastag vízsugarat lövellt ki. || a. tárgyas <Hirtelen feltűnő fényt> nagy erővel, rendsz. csóva alakban kisugároz. □ A felkelő nap … egy felhőhasadék alól kilövellé sugarát. (Jókai Mór)
  • 2. tárgyatlan <Tűz, égő v. izzó anyag v. folyadék> nagy tömegben, hirtelen előtör vhonnan. Az átvágott érből vastag sugárban lövellt ki a vér. □ A kék lángok lassanként veresre váltak, s a palota ablakain kezdtek kilövellni. (Jókai Mór) || a. tárgyatlan <Hirtelen feltűnő fény> nagy erővel, rendsz. csóva alakban sugárzik ki. □ Az első hajnalsugár kilövell a havasok mögül. (Jókai Mór)
  • kilövellés; kilövellő; kilövellt.