Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KILÁTÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <személy>, aki vhonnan kilát (1). Az ablakból az utcára kilátó asszony.
  • 2. Olyan <hely>, ahonnan ki lehet látni (kilát 1). Kilátó pont.
  • II. főnév -t, -ja Hegycsúcson v. más magaslaton emelt, rendsz. toronyszerű építmény, ahonnan, amelyről a környékre kilátás (1) nyílik. Jánoshegyi kilátó; a kastély kilátója. || a. (ritka) Szép kilátást (1) nyújtó hely, többnyire természetes magaslat. A környék legszebb kilátója. □ Este lett, | és mert egykor nagyon szerettelek, | kiviszlek még egyszer a Balaton | fölé, a kilátóra. (Szabó Lőrinc)
  • Szóösszetétel(ek): kilátóhely.
  • kilátói; kilátós.