Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIKÖP ige
  • 1. tárgyas Köpve, köpéssel eltávolít a szájából vmit. Kiköpi a cseresznye magvát. Kiköpi a keserű orvosságot. Szóláshasonlat(ok): olyan, mintha a → száján v. a szájából köpte volna ki v. mintha kiköpte volna. □ Nyelvük hegyére veszik a földet, megforgatják a szájukban, s aztán megint kiköpik. (Jókai Mór) Találtam egy sárgabarackot, melyet levert a vihar. Belé is haraptam, de kiköptem. Zöld volt és savanyú. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) <Vmely rövid mondanivalót, kül. adatot> kívánatra hirtelen, szinte gondolkodás nélkül kimond. Megkérdeztem, honnan való ez az idézet, és mindjárt kiköpte. □ Ne kezdje kend a Noé bárkájánál! Köpje ki frissen, hogy mit akar. (Jókai Mór)
  • 3. tárgyatlan Kívül fekvő helyre köp vhonnan. Kiköpött az ablakon.
  • 4.* tárgyatlan <Rendsz. undora, megvetése kifejezéséül> egyet köp. Amikor meghallotta ezt a nevet, kiköpött. □ Mikor ilyféle emberek mellett elhaladtam, kiköptem. (Táncsics Mihály) Bálint kiköpött erre a szóra. (Jókai Mór)
  • kiköpés; kiköpő; kiköpött.