KIJELENTÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. A kijelent (1, 3) igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit kijelentenek. A kijelentés elmulasztása. Tartozom annak kijelentésével, hogy
- 2. E cselekvés eredménye: határozott és gyak. a nyilvánosság számára szóló állítás; nyilatkozat. Könnyelmű, meglepő, merész, váratlan kijelentés; vmilyen kijelentés hangzik el; vmilyen kijelentéseket tesz. Olyan kijelentést is megkockáztatott, hogy
□ Fitymáló kijelentéseket tett a nőkre. (Kosztolányi Dezső)
- 3. (vallásügy) <Protestáns egyházi szóhasználatban:> kinyilatkoztatás (2).
- kijelentési; kijelentésű.