Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Ember, állat> vhonnan, vmi mögül lopva, kíváncsian kinéz, kifelé kandikál; kikukucskál. Kikandikál az ablakon. □ Az őzek kíváncsian kandikálnak ki az erdőszéleken. (Mikszáth Kálmán) Kikandikálok a folyosóra, már üresedik, fehér köpenyes orvos ballag lassan. (Karinthy Frigyes)
2. (átvitt értelemben) <Vmely tárgy> vhonnan v. vmi mögül kissé kiáll, kilátszik. Kikandikál a zsebéből a pipa. □ Feszült rajta fehér köpenye, felső zsebéből kikandikált az elmaradhatatlan szívhallgató. (Kosztolányi Dezső) A fején kendő volt hátrakötve, s egy-két barna hajfürtje kikandikált. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) <Fénylő, világító test, ill. ennek fénye> halványan, csak félig-meddig látszik ki vmi mögül. A hold kikandikál a felhők mögül. □ Ablakokból itt-ott oly hivólag Kandikál ki egy-egy mécsvilág. (Petőfi Sándor)