Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIJELENT tárgyas ige
  • 1. (választékos, sajtónyelvi) Határozottan, gyak. a nyilvánosság számára való közzététel szándékával mond, állít vmit; nyíltan kimond. Félreérthetetlenül, hidegvérrel, hivatalosan, komolyan, nyomatékkal kijelenti, hogy … A miniszterelnök egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy … kijelentették, hogy nem tartanak rá igényt. Kereken kijelentette, hogy nem hajlandó megadni a tartozását. Komoly képpel kijelenti, hogy tréfa volt az egész. □ Az utolsó keresztútnál őrünk egyszerre csak megállt, lecsapta fegyverét a földre, s kijelentette, hogy … ő nem jön tovább velünk. (Kuncz Aladár) Múlik az élet, pajtás, – jelentette ki … János. (Juhász Gyula) || a. (választékos) Tudomására ad, megmond. □ Ott neki a tisztét mindjár kijelenték: Konyhára vizet, fát kell hordani mindég. (Arany János) || b. (bizalmas, néha tréfás) Kijelentem, hogy …: <tartalmatlanná vált henye kifejezés, néha a nyomósítás árnyalatával>. Kijelentem, hogy kezdek éhes lenni.
  • 2. (vallásügy) <Főleg protestáns egyházi szóhasználatban:> kijelent vmit: kinyilatkoztat (2). Isten kijelentette Ábrahámnak, hogy … || a. (vallásügy) <Főleg protestáns egyházi szóhasználatban:> kijelenti magát: <Isten> mindazt közli magáról, amit szükségesnek tart, hogy az emberek tudjanak róla.
  • 3. Kijelent vkit: vkinek állandó v. ideiglenes lakásából való elköltözését kijelentő lapon az illetékes hatóságnak jelenti. Kijelenti magát*: kijelentkezik.
  • kijelentet; kijelentett; kijelentget; kijelenthető.