Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIHÚZÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan, aki, ami vmit, (ritka) vkit vhonnan, vmiből éppen kihúz (1–16). A kocsit a színből kihúzó lovak; a kardját kihúzó katona; a fogat kihúzó fogorvos; magát mindenből kihúzó ember. || a. Kihúzó toll: olyan rendkívül keskeny tollhegy, rendsz. vékony és rövid szárával együtt, melyet tussal, tintával való rajzoláson kívül főképp arra használnak, hogy vmely mértani rajzot – a ceruzával vékonyan meghúzott vonalakon haladva – tussal, tintával, esetleg festékkel véglegesen megrajzoljanak, kihúzzanak (11).
  • 2. (ritka, régies) Kihúzós (1). □ Péter megpillanta egy kihúzó szekrény tetején egy pár szép sárga citromot. (Jókai Mór)
  • 3. (vasútügy) Kihúzó vágány: <vasúti állomásokon> rendsz. a rendezővágányok végéhez csatlakozó csonka vágány, amelyre a rendezendő kocsisort kihúzzák, ill. amelyre egyes szerelvényeket bizonyos időre félreállítanak.
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. Kihúzó toll. Kihúzóval készíti el az alaprajzot.
  • 2. <Bútoron> kihúzható alkatrész. Az íróasztal kihúzója.