KIHARAP tárgyas ige
Harapva kiszakít vmiből vmit.
A kutya kiharapott a lábából egy darabot. Jókora darabot harapott ki a karéj kenyérből. □ Őrjöngő zsarnok. Már valami ilyen voltam. Akkor haraptam meg Erzsit
Nekiugrottam és kiharaptam húst a kis kezéből. (Móricz Zsigmond) || a.
Kiharap vmit: úgy harap bele vmibe, hogy elszakítja, lyukat tép rajta.
A kutya kiharapta a nadrágját. || b. Úgy harap(dál) vmit, hogy a bőrt feltépi rajta.
Kiharapta az ajkát, a száját.
- kiharapás; kiharapó; kiharapott; kiharaptat.