Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIFÜSTÖL tárgyas ige
  • 1. Kifüstöl vmit, (ritka) vkit vhonnan: állatot, (ritka) személyt füstöléssel, megfelelő mennyiségű füst gerjesztésével vmely zárt helyről kiűz. Kifüstöli a rókát a lyukából; kifüstöli a szúnyogokat a szobából. □ Violát megfogtuk, kétségbeesve védelmezé magát, de meggyújtottuk tanyáját, s kifüstöltük. (Eötvös József) A méheket … kifüstölte, s kiszedte a lépesmézet. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Megszégyenítő módon távozásra késztet v. kényszerít vkit vhonnan. Hamar kifüstölte a hívatlan vendégeket. Kellemetlenkedéssel ki akarta füstölni lakótársát.
  • 2. Füsttel elárasztva, rossz szagától v. a benne tanyázó élősdiektől megtisztít vmit. Kifüstöli a hordót, a kaptárt, a beteg után a szobát.
  • 3. (ritka) <Húsfélét, szalonnát> alaposan v. a szokott mértéken felül megfüstöl. Jól kifüstölték ezt a sonkát!
  • kifüstölés; kifüstölő; kifüstölt.