KIFUTÁS főnév -t, -ok, -a
Általában a kifut igével kifejezett cselekvés, mozgás, ill. jelenség; az a tény, hogy vki, vmi kifut vhonnan, vhová.
- 1. Vkinek, vminek futva, gyorsan történő kimenése, távozása vhonnan, vhová. Az emberek kifutása az utcára (a veszély hírére); a csapat kifutása a pályára; a hajó kifutása a nyílt vízre.
- 2. Forrásban levő folyadék kiömlése az edényből. A leves kifutása. Megakadályozta a tej kifutását.
- 3. (műszaki nyelv) Mozgó gép(rész)nek az a tulajdonsága, hogy pályáján kifelé haladva vmilyen módon gördül v. csúszik. Jó kifutása van a dugattyúnak.
- 4. (átvitt értelemben, ritka) Az a tény, hogy vmely jelenség, esemény, folyamat bizonyos ideig v. időpontig, vmeddig eltart. Nem tudom, hogy alakul a nyomdai munkák kifutása.
- kifutási; kifutásos.