Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIFORDUL tárgyatlan ige
  • 1. Kifordul vmiből: úgy fordul, hogy vmiből kiesik v. kiömlik. Kifordul az alma a kosárból. □ A kocsis kezéből kiesett a gyeplő, és mikor utána próbált hajolni, maga is kifordult a kocsiból. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. Kifordul vmi: vminek a belseje, belső része kívülre kerül, fordul, kívül mutatkozik. Kifordul a bélés, a zseb; (túlzó) kifordul az ember gyomra: nagyfokú undor fogja el az embert; majd kifordul a szeme: nagyon kidülled a sz. A matrac huzatja alól kifordult a lószőr. □ Posztó úr nagy, vastag szája egész kifordult. (Tolnai Lajos) Ábrázatuk szőrös, szemük apró és pisla, az egyiknek az alsó szemhéja véresen kifordult. (Nagy Lajos)
  • 3. Szorítás meglazulása folytán vmi kiesik vmiből. Kifordul az étel a szájából: (átvitt értelemben is) egyáltalán nincs étvágya, v. teljesen elveszi vmi az étvágyát; kifordul a kezéből a bot, a kard, a toll. □ Megszorítja [a farkas] torkát Toldi két marokra: | Csak kifordul körme a fiú nyakából. (Arany János) A menyecskének a legelső kóstolónál csak kifordul a kanál a kezéből. (Jókai Mór) Abbahagyta az evést, az utolsó falat már majdnem kifordult a száján. (Nagy Lajos)
  • 4. <A talaj v. más anyag, ill. vmely tárgy fordítása, forgatása közben> vmi előkerül, felszínre kerül. A könyvet lapozza, és egyszer csak kifordul belőle a száz forint. □ Sok rozsdás vas, öreg cserép fordult ki a kapa alatt. (Mikszáth Kálmán) Századok óta hever a bánya, s az … úr azt várja, hogy rögekben [= rögökben] forduljon ki az arany. (Gárdonyi Géza)
  • 5. Vhonnan v. vmiből hirtelen kijön v. kimegy, rendsz. úgy, hogy előtte némi fordulatot végez. Kifordul vhonnan; kifordul a házból. Alighogy a kapun kifordul, szembe találkozik öccsével. Az autó kifordul a mellékutcából. Pár percre kifordultam az utcára. □ Lassan kifordul a parttól megint a hajó, és Mihály a rúd mellett hamar beleviszi a sodorba. (Tömörkény István) Nevetett rá a menyecske, és kifordult a szobából. (Móricz Zsigmond) || a. <Az emberek vmely rendezett csoportjából, kötelékéből> vki egyetlen gyors – rendsz. fordulattal együttjáró – mozdulattal kiválik. Kifordul a sorból; kifordul a táncolók karéjából.
  • 6. <Menetéből, járatából v. rögzített pontjából, helyéből> fordulva kiesik, kiugrik. → Sarkából kifordul. Gyökerestül fordultak ki a fák. A kapu kifordult sarkából. □ A nap kifordúlt most ösvényiből. (Vörösmarty Mihály) Az ajtók kifordultak a sarkukból. Hideg szél süvöltött. (Hunyady Sándor)
  • 7. (ritka) <Befelé fordult helyzetből> arccal fordul vki, vmi felé. Megunta a falat nézni, és kifordult a szobában ülők felé.
  • kifordulás; kiforduló; kifordult.