Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIFICAMODIK tárgyatlan ige -ott, -jék (-jon) (csak 3. személyben)
  • 1. <Vmely ízületben egymáshoz illeszkedő csontok közül az egyik> erőszakos hatásra – nagy fájdalmat okozva – kiugrik a helyéből. Kificamodik a bokája, a könyöke, a lába, a térde. □ A ló … oly erővel vetette le magáról a lovagot, hogy annak kificamodott a lába. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, tréfás) Majd kificamodik a nyelve vmiben: alig tud kimondani vmit.
  • 2. (átvitt értelemben, bizalmas) <Szellemi képesség, tulajdonság> torz irányban fejlődik, természetellenessé válik, eltorzul. Kificamodik az elméje, az erkölcse, az ízlése. □ Még gyerek korában úgy fejére esett, Hogy kificamodott esze egy keveset. (Sárosy Gyula)
  • kificamodás; kificamodó; kificamodott.