KIMESZEL tárgyas ige
<Vmely helyiséget> mésszel teljesen bevon, ill. teljes meszelését elvégzi.
Kimeszeli a konyhát, a szobát. □ Ott van a hátulsó hely
Majd kitakarítod
Kimeszeled. (Móricz Zsigmond) || a. (
bizalmas,
gúnyos) Igen vastagon, nagyon fehérre púderez.
Kimeszeli az arcát, képét, magát.
- kimeszelés; kimeszelget; kimeszelhető; kimeszelő; kimeszelt; kimeszeltet.