Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIELÉGÍTŐ [ë v. e] melléknév -en [e], -bb (kissé választékos)
  • 1. Olyan, aki, ami kielégít vkit, vmit. A szükségleteket kielégítő termelés; a vevőket kielégítő segéd.
  • 2. Vmely igénynek, szükségletnek eleget tevő; megfelelő. Kielégítő mértékben; kielégítően működik; kielégítőnek talál, tart vmit. A munka haladása kielégítő. A felelősség mértéke nem kielégítő. Kielégítő választ kapott. A feltételeket nem tartotta kielégítőnek. □ Megvizsgálta a tájékot mindenfelől, s … a közbiztonságot kielégítőnek találhatta. (Mikszáth Kálmán)