KIEMELÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
Általában a kiemel igével kifejezett cselekvés, művelet, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit kiemelnek.
- 1. Vminek mélye(bbe)n fekvő helyről való kivétele, fölemelése, a felszínre hozatala. A csecsemő kiemelése a kocsiból; a könyvek kiemelése a ládából; az elsüllyedt hajó kiemelése; a holttestek kiemelése a romok alól. Most folyik a híd roncsainak kiemelése. || a. Kézi v. gépi erővel való kiásás. Száz köbméter föld kiemelése. || b. Vminek a kivétele több (hasonló) dolog közül. Egy levél kiemelése az irattartóból.
- 2. (átvitt értelemben) Vkinek, vminek <kedvezőtlen, alantas, jelentéktelen helyzetéből, állapotából> jobb, előnyösebb körülmények közé való helyezése. A tanulónak a rossz környezetből való kiemelése; a vállalatnak a tanács hatásköréből, ellenőrzése alól való kiemelése. || a. (átvitt értelemben, 1945 után) Vkinek <addigi, viszonylag jelentéktelen munkaköréből, beosztásából> nagyobb hatáskörű, fontos v. vezető állásba való helyezése. Munkáskáderek kiemelése az üzemekből. || b. (átvitt értelemben) Vminek, vkinek nyomatékkal való említése, előtérbe helyezése, fontos, jelentős voltának hangsúlyozása. Az áru jóságának, a készülék előnyeinek, a rendező érdemeinek, az ügy jelentőségének kiemelése. □ Kicsinysége mellett is kiemelést érdemel Udvarhelyi
játéka. (Vörösmarty Mihály) || c. (átvitt értelemben) Vminek élesebben érzékelhetővé, láthatóvá tétele. Egy alaknak megvilágítással (képen, színpadon) való kiemelése. || d. (átvitt értelemben, ritka) Vminek hangsúlyozása. Az ütem kezdetének kiemelése. || e. (nyomdászat) Vmely szónak, szövegrész(let)nek a szöveg többi részétől eltérő szed(et)ése. Az idegen szók kiemelése; kiemelés tőlem: (helyesebben:) én emeltem ki v. emeltettem ki.