KIHELYEZÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
választékos)
Általában a kihelyez igével kifejezett cselekvés, eljárás, intézkedés; az a cselekvés, hogy vkit, vmit kihelyeznek (vhová); külső helyre, kívülre helyezés, tevés.
A szekrény kihelyezése az előszobába. || a. (
hivatalos) Vmely központon kívül eső helyre, távolabbra, vidékre helyezés, külső állomás- v. szolgálati helyre küldés.
A kezdő tanárok kihelyezése vidékre; a tisztviselők kihelyezése a minisztériumból. || b. (
katonaság,
hivatalos) Annak a katonai egységnek v. tisztviselőnek az állapota, amely v. aki nem állandó állomáshelyén teljesít szolgálatot.
A zászlóalj kihelyezésen van. Az építkezésnél volt kihelyezésen egy évig.