KICSERÉLŐD ik [e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
- 1. Kicserélődik vmi: vminek a kicserélése lassan, fokozatosan végbemegy, rendsz. anélkül, hogy különösebben törekednének rá, v. szervezéssel elősegítenék. Kicserélődnek a nézetek, a tapasztalatok. || a. Alkatában, összetételében lényegesen megváltozik. Kicserélődik a szobában a levegő. Évek során teljesen kicserélődött az iskola tanári kara.
- 2. (ritka) Kicserélődik vmi: vminek a kicserélése külső beavatkozás nélkül hirtelen végbemegy. □ Vagy az én szemem káprázott
, mikor táboromban találkoztunk, vagy a kegyelmed feje cserélődött ki azóta. (Mikszáth Kálmán)
- kicserélődés; kicserélődő; kicserélődött.