KICSŐDÍT tárgyas ige (főleg irányt jelölő határozóval) (
rosszalló)
<Személy, esemény, hangjelenség embereket> kint levő helyre csődít.
Kicsődítette az embereket az udvarra. || a. <Embereket> arra késztet, hogy csoportosan vmely kinn levő, szabad helyen megjelenjenek.
Kicsődítette az embereket a sportpályára.
- kicsődítés; kicsődített; kicsődítő; kicsődíttet.