Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Be- v. összekötött, fűzött, varrott dolog> a kötés, varrás, fűzés meglazulása v. megszűnése következtében kioldódik, felbomlik. Kibomlik a cirokseprő, a csomag, a zsák szája. □ A nyakkendő csokra kibomlott. (Tolnai Lajos) Az egyik cipellőjén a zsinórok kibomlottak. (Mikszáth Kálmán) || a. <Összegöngyölt, összetekert v. egybefogott tárgy, anyag> kinyílva szétterül, síkszerűen kiterjed. Kibomlik a göngyöleg, a zászló. □ A haja néha kibomlott, s ő csak egyet csavart rajta, egy mozdulattal feltűzte. (Gárdonyi Géza)
2. (irodalmi nyelvben) Vmi kibontakozik, a borító anyag lassú leválásával előtűnik vmiből. □ A rügyek tokjából egyetlen éjszakán kibomlottak a lombok. (Kosztolányi Dezső)