Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIBÉKÍT tárgyas ige
  • 1. Kibékít vkit (vkivel): úgy hat vkire, hogy az vkivel (ill. két v. több személy egymással) kibékül; ellenségek, haragosok közt békét teremt. A régi pörösködőket kibékíti. □ A derék Karenin hiába fáradozik a legnagyobb önzetlenséggel azon, hogy kibékítse a házastársakat. (Ambrus Zoltán) || a. Kibékít vkit vmivel: úgy hat vkire, hogy az kibékül vmivel. Soká tartott, míg kibékítette apját az új helyzettel.
  • 2. Vkit megengesztel, haragját, neheztelését megszünteti. Mivel tudod majd apádat kibékíteni?
  • 3. (átvitt értelemben) <Elvet, rendszert, állásfoglalást ellenséges elvvel, rendszerrel, állásfoglalással> összeegyeztet úgy, hogy közöttük az ellentétet – valósággal v. csak látszólag – eltünteti. Az új tudományos elmélet a két korábbi ellentétes álláspontot igyekezett kibékíteni.
  • kibékítés; kibékített; kibékíthető; kibékítő.