Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÁLYHALYUK főnév, (népies) kályhaluk, (tájszó) kályhalik
  • 1. <A falban> az a nyílás, amelybe a kályhacső felső vége illeszkedik. A szobába nem lehet kályhát beállítani, mert nincs kályhalyuk.
  • 2. (népies, régies) <A kemenceszerű kályhánál> a kürtő alatt a padkában v. padka alatt levő üreg (tüzelés, tüzelő v. hamu számára). Elbújik a kályhalyukba. Beleesik a kályhalyukba. □ Még a kályhalyukakban is vörös tollas kortesek voltak elbújva. (Jókai Mór)
  • 3. (ritka, régies) <Más helyiségből v. a folyosóról fűtött kályhánál> az a zárható üreg, melyen át a kályha fűtése történik. □ Midőn Macskaházy léptei a folyosón elhangzottak, a legközelebbi kályhalyuk ajtaja megnyílt, s Peti dugta ki borzas fejét. (Eötvös József)
  • 4. (ritka) <Kül. a kemenceszerű kályhánál> a kályha ürege, tűztere.
  • kályhalyukas.