KÁLYHA főnév ..hát, ..hája
Cserépből v. vasból készült, különféle magasságú, henger v. hasáb alakú, rendsz. samottal bélelt zárt tűzhely, melyet helyiségek fűtésére használnak.
Fafűtéses, folytonégő kályha; → szemes kályha; szenes kályha; a kályha köpenye ←; bedurrant, befűt a kályhába; kiszedi a hamut a kályhából; → rakja a kályhát. A kályha ontja a meleget. Nem mozdul a kályha mellől. □ Vidám tűz lobogott a kályhában. (Mikszáth Kálmán) A hű, vén kályha halkan duruzsol. (Tóth Árpád) Beszélget a kályhánál a család, | a téli alkony nesztelen leszállott. (Kosztolányi Dezső)
- Szóösszetétel(ek): 1. kályhaajtó; kályhacserép; kályhafiók; kályhafűtő; kályhagyár; kályhakereskedés; kályhaköpeny; kályhalábazat; kályhanyak; kályhaoldal; kályhapad; kályhapárkány; kályharács; kályharostély; kályhaszáj; kályhaváll; kályhazug; 2. cserépkályha; dobkályha; fürdőkályha; gázkályha; kokszkályha; töltőkályha; vaskályha; villanykályha.
kályhacsempe
Olyan csempe [1], amelyből a cserépkályhát készítik.
- kályhacsempés.