Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIALVÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan <égő, lángoló, izzó test, anyag, fényforrás>, amely éppen kialszik (1, 1a), megszűnik égni, világítani. Kialvó fény, lámpa, láng, tűz.
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Lassanként megszűnő, elmúlóban levő <érzelem>. Kialvó szenvedély, szerelem.
  • II. főnév <Csak ebben a szókapcsolatban:> kialvóban van: már kezd kialudni (1–2).